Dél-Korea évtizedek óta küzd a drasztikusan csökkenő születésszámmal, amely mára valóságos nemzeti válsággá nőtte ki magát. Bár a gazdaság fellendült, a házasságkötések száma és a gyermekvállalási hajlandóság sosem látott mélypontra zuhant. Ennek ellensúlyozására nem csupán az állam, hanem a buddhista közösség is aktívan bekapcsolódott a fiatalok párkeresésének támogatásába, felismerve, hogy az ismerkedés a modern koreai társadalomban egyre komolyabb kihívást jelent.
Nemzeti krízis és szokatlan megoldások
A demográfiai mutatók aggasztóak: míg a népesség fenntartásához 2,1-es termékenységi rátára lenne szükség, ez a szám Dél-Koreában 2023-ra történelmi mélypontra, 0,72-re esett vissza. Bár 2024-ben némi emelkedést tapasztaltak (a becslések szerint a mutató elérheti az 1,0-t), a szakértők óvatosak a trendforduló megítélésével, és részben a világjárvány miatt elhalasztott esküvők, részben a demográfiai hullámok számlájára írják a változást.
A fiatalok elszigetelődésének és szingli voltuk hátterében összetett okok állnak. A magas lakhatási költségek, a karrierépítés kényszere és a gyermekgondozás anyagi terhei mellett jelentős tényező a megváltozott életmód is: a fiatal felnőttek ritkábban járnak el otthonról, csökkent az alkoholfogyasztás, a randiapplikációk pedig – a felszínes interakciók miatt – nem tudtak igazán gyökeret verni az országban. A hagyományos ismerkedési formák (iskola, munkahely, baráti vagy családi ajánlásokon alapuló vakrandik) beszűkültek, a nagyvárosi környezetben pedig az utcai leszólítás vagy a kötetlen csevegés (small talk) szinte teljesen hiányzik a kultúrából.
A dél-koreai kormányzat 2006 óta mintegy 250 milliárd dollárt fordított demográfiai programokra (például hosszabb szülői szabadság, lakástámogatás az ifjú házasoknak). A helyi önkormányzatok és civil szervezetek azonban felismerték, hogy a probléma gyökere az ismerkedés nehézségében is rejlik, ezért állami hátszéllel szervezett, kreatív párkereső eseményeket indítottak – fafaragó randiktól kezdve a folyóparti DJ-estekig.
Harminc óra a szerelemért a hegyekben
Ebbe a sorba illeszkedik az a különleges, 30 órás párkereső elvonulás is, amelyet a Palgongsan-hegy buja zöldjében fekvő, 8. századi Donghwasa buddhista templomban rendeztek meg. Az esemény házigazdája, Ju Csholdzsu történelmi párhuzamot vont a kezdeményezés és a múlt között: ahogy az 1500-as években a buddhista szerzetesek fegyvert fogtak a japán betolakodók ellen, úgy ma a nemzet megmentése a születésszám növelésén, azaz a párválasztás támogatásán keresztül valósul meg. A templomi elvonulás vallási hovatartozástól függetlenül nyitott volt mindenki számára, a kiválasztási folyamat azonban rendkívül szigorú volt: több mint 1580 jelentkezőből (kérdőívek és bemutatkozó videók alapján) szűrték ki a leginkább elkötelezett résztvevőket.
A résztvevők – mint például a 28 éves, irodai dolgozó Kim Agjong (buddhista nevén Szunhjedzsi), vagy a 30 éves Kvon Szungo (Enyo), egy tejipari vállalat munkatársa – azért jelentkeztek, mert a mindennapokban szinte lehetetlen számukra az ismerkedés. Szunhjedzsi elmondása szerint munkahelyén mindenki jóval idősebb nála, és szabadidejét is főként otthon tölti, míg Kvon munkahelyén a dolgozók 97 százaléka férfi, az online randizást és a barátok által szervezett vakrandikat pedig túlságosan felszínesnek találta.
Kínos pillanatok, popzene és új barátságok
A 30 órás program zsúfolt, és szándékosan úgy van felépítve, hogy megtörje a jeget a résztvevők között. A nap romantikus sétákkal az erdőben, udvarias gesztusokkal (Kvon például saját sütésű francia péksüteményekkel érkezett), valamint virágátadással egybekötött ebéd- és vacsorarandikkal telik. A program fénypontja – és egyben leginkább feszengős része – a tehetségkutató műsor volt, ahol a résztvevők tánccal (például a 2PM nevű K-pop formáció koreográfiájával), énekléssel, spanyol nyelvű bemutatkozással vagy éppen fuvolázással próbálták lenyűgözni a kiszemeltjeiket. A fárasztó napot zöld teás villámrandik (speed-dating) követték.
Az estét egy idősebb szerzetes lelkesítő beszéde zárta a gyermekvállalás kötelességéről, amelyet a nemzeti himnusz eléneklése követett, bár a jelenlévőket ekkorra már sokkal jobban foglalkoztatta a saját romantikus sorsuk, mint a hazafias kötelességtudat.
A mérleg: szerelem vagy barátság
A feszített tempójú hétvége eredményesnek bizonyult: a résztvevők titkos szavazata alapján nyolc pár talált egymásra (köztük két esetben a személyzet és a résztvevők között szövődött románc). Aki nem talált párt – mint például Kvon –, az sem távozott csalódottan; ő már jelezte, hogy szívesen visszatérne egy következő alkalommal.
Az elvonulás legnagyobb hozadéka sokak számára az a felszabadult, közösségi élmény volt, amely kiszakította őket a szigorú és elszigetelt hétköznapokból. Szunhjedzsi, bár romantikus partnert nem talált, új barátnőkkel gazdagodott, a szingli férfiak pedig megállapodtak abban, hogy a templom falain kívül folytatják az ismerkedést. A donghvaszai elvonulás így nem csupán párokat, hanem értékes új barátságokat és friss magabiztosságot is adott a koreai fiataloknak.
Forrás: BBC News – Dating can be hard in South Korea – so the monks stepped in