Thích Quảng Đức buddhista szerzetes Saigonban felgyújtja magát tiltakozásul a dél-vietnámi kormány által a buddhisták ellen folytatott üldözés ellen. Ez a fénykép elnyerte az 1963-as Év Sajtófotója díjat. John F. Kennedy így fogalmazott: „A történelem során egyetlen hírfotó sem váltott ki világszerte akkora érzelmi hullámot, mint ez.” Fotó: Malcolm Browne, 1963. Forrás: Esquire
Malcolm Browne 1963. június 11-én készült felvétele a lángokba burkolózó Thích Quảng Đức vietnámi szerzetesről a 20. századi történelem és a fotózsurnalizmus egyik legfontosabb dokumentuma. A munkájáért Browne az Associated Press (AP) tudósítójaként a következő évben – David Halberstammal megosztva – a nemzetközi tudósításért (International Reporting) járó Pulitzer-díjat vehette át, míg maga a felvétel 1963-ban elnyerte az Év Sajtófotója (World Press Photo) elismerést. A kép drámai feszültségét a felfoghatatlan ellentmondás teremti meg: mialatt a szerzetes testét hatalmas lángoszlop emészti fel, ő maga néma, mozdulatlan lótuszülésben meditál a kaotikusan zokogó és imádkozó tömeg gyűrűjében.
A drámai tiltakozás hátterében Dél-Vietnám akkori politikai és társadalmi berendezkedése állt. Az országot irányító Ngô Đình Diệm elnök a lakosság kisebbségét alkotó katolikus elithez tartozott, és rendszere nyíltan diszkriminálta a mintegy 70-90 százalékos buddhista többséget. A feszültség 1963 májusában, Huế városában ért el a töréspontig, amikor a kormány betiltotta a buddhista zászlók használatát Vészák – a Buddha születésnapjának, megvilágosodásának és eltávozásának ünnepe – idején, majd a békésen tiltakozó tömegbe lőtt, kilenc ember életét kioltva. Ez robbantotta ki a „buddhista válságot”, amelynek során a hatalom hajthatatlanságát látva a hatvanhét éves Thích Quảng Đức úgy döntött: saját életének feláldozásával hívja fel a világ figyelmét a rezsim kegyetlen elnyomására.
Az önégetés napján a szerzetes egy világoskék Austin Westminster típusú autóval érkezett a saigoni Phan Đình Phùng és Lê Văn Duyệt utcák forgalmas kereszteződéséhez. Thích Quảng Đức – aki a vietnámi mahájána buddhizmushoz tartozó thiền tradíció mestere volt – a járműből kiszállva egy párnán helyezkedett el az aszfalton teljes lótuszülésben, miközben szerzetestársai védőkört formáltak köré, hogy megakadályozzák a rendőrség beavatkozását. Amíg egyik társa benzinnel locsolta le a testét, ő a kezében tartott fa imafüzért (málá) morzsolva, hangosan recitálta az Amitábha Buddhát dicsőítő mantrát a végső felkészülés során. Abban a pillanatban azonban, ahogy ő maga meggyújtotta a gyufát és a lángok felcsaptak, a szerzetes teljesen elnémult. A tíz percen át tartó teljes folyamat során egyetlen hangot sem adott ki. Ez az emberfeletti önfegyelem a zen meditációs gyakorlat legmagasabb szintjét demonstrálta a világ számára, és az erőszakmentes ellenállás legvégső formájává vált.
A drámai aktus egy olyan spirituális jelenséget is maga után vont, amely még tovább emelte a tett vallási és morális súlyát. Miután Quảng Đức földi maradványait összegyűjtötték, a Xá Lợi pagodában egy hivatalos ceremónia keretében újra elhamvasztották. A beszámolók szerint azonban a szíve a rendkívüli hő ellenére sem égett el, épségben megmaradt. Ezt a jelenséget a buddhista hívők szakrális ereklyeként értelmezték, amely az együttérzés elpusztíthatatlanságát jelképezi. A megmaradt szívet egy kehelyben helyezték el, Thích Quảng Đức-ot pedig hivatalosan is bódhiszattvává nyilvánították.
A fotó publikálását követő nemzetközi felháborodás azonnali politikai következményekkel járt. A Kennedy-adminisztráció, amely korábban támogatta Diệm elnököt a kommunizmus elleni harcban, a globális nyomás és a fokozódó vietnámi belső káosz láttán kénytelen volt kihátrálni mögüle. Ez a bizalomvesztés közvetve hozzájárult ahhoz az 1963 novemberében lezajlott, a CIA által is hallgatólagosan jóváhagyott katonai puccshoz, amely Diệm meggyilkolásához és rezsimjének bukásához vezetett. Az azóta eltelt évtizedekben Malcolm Browne fotója a popkultúrába is beépült – többek között a Rage Against the Machine 1992-es debütáló albumának borítójaként vált a politikai dac egyetemes szimbólumává –, az egykori saigoni (ma Ho Si Minh-város) kereszteződésben pedig egy nagyszabású bronz emlékmű hirdeti a szerzetes áldozatát. A kék Austin Westminster ma a huế-i Thiên Mụ pagodában van kiállítva, megőrizve a történelem egyik legdrasztikusabb, fotón rögzített tiltakozásának fizikai mementóját.
Thích Quảng Đức emlékműve a Phan Đình Phùng és Lê Văn Duyệt utcák kerszteződésénél. Fotó: Ngô Trung. Forrás: Wikimedia.
A cikksorozat előző része:
A buddhizmus ikonikus fotói #2 – Martin Luther King és Thich Nhat Hanh találkozása (1966)