A Szamszára kifejezett célja a szerzők tudományos publikálásra való felkészítése. Ennek szellemében a formai elvárások a Távol-keleti Tanulmányok (az ELTE Bölcsészettudományi Kar Távol-keleti Intézetének MTA által elismert folyóirata) előírásain alapulnak, kisebb módosításokkal. Oldalunkon e követelmények alkalmazása azonban nem kötelezően teljesítendő feltétel, sokkal inkább módszertani iránymutatás. Az akadémiai standardok minél pontosabb követése ugyanakkor hosszú távon jelentősen segíti a szerzők szakmai fejlődését.
A *-gal jelölt előírások eltérnek a Távol-keleti Tanulmányok követelményeitől, míg a *-gal nem jelöltek teljes mértékben megegyeznek azokkal.
1. ÁLTALÁNOS ELVEK
*A benyújtott tanulmányok nyelve magyar vagy angol lehet.
*A Szamszára felületén megjelenő publikációk tipográfiája (betűtípus, betűméret, sorköz) rögzített, az írások egységes arculattal kerülnek közzétételre. Ennek megfelelően a benyújtott kéziratokkal szemben nincsenek ilyen jellegű formai elvárások.
*A tanulmányok terjedelmére vonatkozóan nincs korlátozás.
*A fájl formátuma .docx.
*A 15000 karakternél hosszabb tanulmányok esetében 2000-2500 leütéses magyar és/vagy angol nyelvű absztraktot kell készíteni.
2. A FŐSZÖVEGRE ALKALMAZANDÓ ELVEK
Címek
– Főcím: félkövér, középre zárt
– Alcím: félkövér, balra zárt
– Második szintű alcím: Dőlt, nem félkövér, balra zárt (más nem szükséges)
Számozás
Lehetőleg ne legyen. Ha feltétlenül szükséges, akkor
– első szint: római számok (I., II., III. stb.)
– második szint: arab számok (1., 2., 3. stb.)
– harmadik szint: kisbetűk (a) b) c) stb.)
Szöveg
*Formázás: a különböző méretű képernyőkön fellépő tördelési hibák elkerülése és a könnyebb befogadhatóság végett az írásokat balra zártan, nem pedig sorkizártan tesszük közzé.
Ábrák, illusztrációk: pontos hivatkozással, copyright tisztázásával használhatók. Az ábrákat, táblázatokat, diagramokat kérjük beszámozni és a szövegben azokra hivatkozni. A képeket külön kérjük megfelelő felbontásban csatolni, a kép helyét a kéziratban jelezni.
Kiemelés: kizárólag dőlt betűvel.
Idegen szavak, műcímek: minden műcímet és idegen nyelvű fogalmat kurziválni kell minden előforduláskor, mást (személy- és helyneveket) nem; a műcímek és fogalmak toldalékolása esetén a toldalék nem kurzív.
Írásjelek, évszámok, rövidítések
Fontos a kötőjel és a nagykötőjel megkülönböztetése (nagykötőjel minden tartamjelölésre, pl. 1990–2000, többszerzős művek szerzőinek vezetékneve között, népek, ill. nyelvek összekapcsolására, pl. kínai–magyar szótár).
Az évszázadot, évezredet mindig római szám jelöli.
Rövidítéseket a főszövegben lehetőleg ritkán használjunk.
A „lásd”, a „például”, a „című” és a „század” szavakat mindig kiírjuk.
A rövidítések magyar nyelven szerepeljenek (nem „etc.”, nem „ibid.”).
Mindenütt i. e. és i. sz. használandó (nem Kr. e., Kr. u.).
Minden történeti személy után legyen születési és halálozási évszám (uralkodóknál uralkodási időszak „uralk.”), ha nem biztos, akkor a bizonytalan évszám elé „kb.”
Idézetek
*Kiemelt idézet: minden két sornál hosszabb idézetet kérünk kiemelni a főszövegből. A kiemelt idézet nincs idézőjelben.
Idézetben használt jelek
– Idézeten belüli idézet: „….»…«…” (nem ’ ’ stb.)
– Idézetbe való szerzői beszúrás: [ ] között
– Idézeten tett módosítások: „[k]is kezdőbetűvé alakított mondatkezdet”. „[V]agy éppen fordítva.”
– Kihagyás: […]
– Eredeti nyelven való beszúrás fordításban közölt idézetben: így [like this]
Lábjegyzetszám beszúrása
A lábjegyzetszámot mindig oda szúrjuk be, ahová a jegyzet vonatkozik, de ha írásjegy következik az adott szó után, akkor az írásjegy után.
A lábjegyzetszám akkor sem kurzív, ha az előtte álló szó az.
Kínai, japán, koreai szavak, nevek
Az első előforduláskor fel kell tüntetni az eredeti írásjegyet az átírás mögött. Zárójel használata csak akkor szükséges, ha a szó magyarul is szerepel, ezért az átírás is zárójelben áll, tehát:
„…a hagyományos japán kabuki 歌舞伎 előadások…” – nincs zárójel;
„…a tradicionális japán virágrendezés (ikebana 生け花)…” – van zárójel.
FONTOS:
– mindig szükséges az átírás és az írásjegy az első előforduláskor;
– az írásjegy mindig az átírás után szerepel;
– az írásjegy előtt és után space;
A keleti nyelvek átírásban szereplő szavai esetében a magyar ragok kötőjellel kapcsolódnak az idegen szóhoz, ha annak utolsó betűje magánhangzó (ez esetben a magánhangzó nem nyúlik), és kötőjel nélkül, ha mássalhangzó, tehát: „dao-val”, „a Lunyu-ben”, „Shōtoku taishi-t” – de: „Pengnek”, „Öndör Gegeennel”, „kisengek”. Amennyiben a szó a magyar orientalisztikai nyelvhasználatban általánosan megszilárdult, toldalékolása a magyar nyelv szabályai szerint történik (pl. „katakanát”, „a Buddhával”).
3. A LÁBJEGYZETRE ALKALMAZANDÓ ELVEK
*A Szamszára felületén a szöveg oldaltörés nélküli megjelenése miatt nem lábjegyzetek, hanem végjegyzetek kerülnek alkalmazásra. (Elérhetőségük és a szövegtörzshöz való visszalépés egy-egy kattintással történik.)
*Formátum: Minden végjegyzet kezdőbetűje nagy, a vége valamilyen írásjel.
Hivatkozások lábjegyzetben
A főszövegben nincs zárójeles hivatkozás
Hivatkozástípusok lábjegyzetben:
– egy szerző, hivatkozás oldalszámra: Kovács 2004: 45.
– egy szerző, hivatkozás oldalszámra és jegyzetre: Kovács 2004: 45. 4. jegyzet
– két szerző: Kumar–Rohde 1995: 134.
– sok szerző: Sanjit et al. 2012: 96.
– egy szerző több írása ugyanabból az évből: Joshi 1986a: 34, Joshi 1986b: 317.
Hivatkozás az előző jegyzetre: Uo. („ugyanott”), utána pont, de csak akkor használatos, ha ugyanaz az oldal is, mint az előző jegyzetben és pontosan az előzőben. Minden egyéb esetben újra kiírandó.
4. FELHASZNÁLT IRODALOM
Elsődleges források külön szerepeljenek, „Elsődleges források” címmel.
Ezt követi a másodlagos szakirodalom „Felhasznált másodlagos szakirodalom” címmel.
A sorrend családnév szerinti ábécésorrend.
Csak a szövegben hivatkozott művek szerepelnek a felhasznált irodalomban.
Minden olyan tétel esetében, amely rendelkezik DOI (Digital Object Identifier) azonosítószámmal, ezt *ajánlott megadni a tétel végén a https://doi.org/ előtaggal együtt. A DOI azonosítók az adott mű címének megadásával itt kereshetők ingyenesen: Crossref’s Metadata Search.
A vessző kitétele nem a szerző anyanyelvéhez, hanem a mű megjelenési nyelvéhez igazodik, tehát olyan nyelvű cikk esetében, amelyben a vezetéknév van elöl (pl. kínai, koreai, japán, magyar), a szerzőknél nem kell vessző a családnév és az adott név közé, de kell, ha a cikk/tanulmány/könyv pl. angolul vagy németül jelent meg, tehát olyan nyelven, ahol a vezetéknév hátul van.
A tételek típusai
Könyv
Gethin, Rupert 1998. Foundations of Buddhism. Oxford: Oxford University Press.
Tanulmány tanulmánykötetben
Sørensen, Henrik H. 2011. „Central Divinities in the Esoteric Buddhist Pantheon in China.” In: Charles B. Orzech – Henrik H. Sørensen – Richard K. Payne (eds.) Esoteric Buddhism and the Tantras in East Asia. Leiden: Brill, 90–132. https://doi.org/10.1163/ej.9789004184916.i-1200.36
Tanulmány folyóiratban
Kossak, Steven 1994. „The Arts of South and Southeast Asia.” The Metropolitan Museum of Art Bulletin 51.4: 17–88. https://doi.org/10.2307/3269200
Ki nem adott MA-szakdolgozat, PhD-disszertáció esetén a cím kurzív, mint a könyveknél, de zárójelben szerepel utána, hogy szakdolgozat/disszertáció, valamint vesszővel az egyetem megnevezése:
Gimello, Robert M. 1976. Chih-yen and the Foundation of Hua-yen Buddhism. (Ph.D. diss., Columbia University).
Internetes hivatkozásnál használjunk jól azonosítható címet, a tétel végén az elérési úttal és a letöltés dátumával:
Tucker, John. 2018. „Japanese Confucian Philosophy.” Stanford Encyclopedia of Philosophy. https://plato.stanford.edu/entries/japanese-confucian/ (utolsó letöltés: 2019.06.30.)
Sorozatcímek zárójelben legyenek a bibliográfiában a cím után:
Lippiello, Tiziana 2001. Auspicious Omens and Miracles in Ancient China: Han, Three Kingdoms and Six Dynasties. (Monumenta Serica Monograph Series 39.) Sankt Augustin, Germany: Institut Monumenta Serica; Nettetal: Steyler Verlag.
Több szerző, szerkesztő vagy egy kiadóhoz tartozó több kiadási hely esetében nagykötőjel, ha ez több többtagú, akkor előtte és utána thin space, ha egytagú nevekről van szó, akkor a nagykötőjel tapad:
Lengyel Zoltán – Szegedi Mónika (szerk.) 1999. A bölcs és a balga. Budapest: Palatinus Kiadó.
Beer, Robert 2004. The Encyclopedia of Tibetan Symbols and Motifs. Chicago–London: Serindia Publications.
A bibliográfiában minden nem latin betűs nyelv esetén meg kell adni a szerző nevét és a cikk/tanulmány, illetve a kötet/folyóirat címét az eredeti nyelven, de a kiadási hely és a kiadó esetében nem. Ezekben az esetekben a címet szögletes zárójelben meg kell adni fordításban, de folyóirat címét és kiadó nevét nem kell lefordítani:
Ebine Toshiro 海老根聡郎 1986. „Kin Shoshi fude jūō zu 金処士筆十王図 [Jin Chushi Tíz Király festményei].” Kokka 国華 1986.10: 20−29.
Norowsambū, G. 1975. Mongolīn arxiw-alban xereg, tǖnī bičgīn xew. [Mongólia archív, hivatalos ügyei, s azok írásos anyaga]. Ulānbātar: Ulsīn Xewlelīn Gajar.
Mivel a bibliográfiában minden könyvcím kurzív, az eredeti címben szereplő kurzív rész álló betűvel írandó:
Mair, Victor H. 1993. The Linguistic and Textual Antecedents of The Sutra of the Wise and the Foolish. Philadelphia, PA: University of Pennsylvania.
5. AZ IDEGEN SZAVAK ÁTÍRÁSA
japán: Hyōjunshiki/Hepburn
kínai: pinyin
koreai: McCune-Reischauer
*páli: PTS
szanszkrit: IAST
tibeti: Wylie