A nepáli kormány vitatott döntéssel a nemzetközileg ismert buddhista szerzetesnőt és énekest, Ani Csöjing Dolmát nevezte ki a Lumbiní Fejlesztési Alap (Lumbini Development Fund) alelnökévé, ami azonnal a felszínre hozta a személye körüli, évekre visszanyúló pénzmosási botrányt. A Miniszterek Tanácsa a Kulturális, Idegenforgalmi és Polgári Légiközlekedési Minisztérium javaslatára, a vonatkozó 1985-ös (nepáli időszámítás szerint 2042-es) törvény alapján hagyta jóvá a kinevezést. A lépés komoly etikai és vállalatirányítási aggályokat vet fel a helyi sajtó és a jogvédők körében, hiszen a buddhizmus egyik legfontosabb nemzetközi zarándokközpontjának vezetésével egy olyan személyt bíztak meg, aki ellen korábban tisztázatlan eredetű, be nem jelentett külföldi pénzeszközök mozgatása miatt folyt hivatalos vizsgálat.
A kritika középpontjában egy 2018-as pénzügyi tranzakciósorozat áll. Ebben az időszakban Ani Csöjing Dolma akkori Mega Banknál vezetett számlájára három nap leforgása alatt összesen 1 649 940 amerikai dollár (jelenlegi árfolyamon mintegy 533 millió forint) érkezett Hongkongból. A be nem jelentett, a nepáli szabályozó hatóságok előzetes tudomását és engedélyét nélkülöző utalásokat két hongkongi állampolgár, Liang Chung Hang és Geoary hajtotta végre három részletben: az első, 579 980 dolláros utalást egy 539 980, majd egy 529 980 dolláros tranzakció követte.
A jelentős összeg beérkezését követően a bank felszólította a szerzetesnőt a források törvényes eredetének igazolására. Mivel Ani Csöjing Dolma nem tudta bemutatni a szükséges hivatalos dokumentumokat, a Nepáli Központi Bank utasítására a számlát zárolták. A szabályozó hatóság a devizaforgalmi és pénzmosás elleni törvények értelmében gyanús tranzakcióként minősítette az esetet, és továbbította azt a pénzmosás elleni nyomozóhivatalnak.
A helyi vádak és sajtóbeszámolók szerint a jogi eljárást végül magas szintű politikai befolyásolás révén fojtották el. Mintegy két hónappal a számla zárolása után a szerzetesnő egy televíziós műsorban tízmillió rúpiás adományt ajánlott fel a K. P. Sarma Oli akkori (és jelenlegi) miniszterelnök által indított, a veszélyes kötélpályákat kiváltó „Tuiin” alap számára. A beszámolók szerint az államvezetéssel ápolt szoros kapcsolat és a célzott adományozás egyenes következménye volt, hogy az addig zárolt, tisztázatlan eredetű pénzeszközöket feloldották, a nyomozati aktát pedig politikai nyomásra lezárták. Bár Ani Csöjing Dolma – aki 2000 óta működteti az Árjatára Iskolát a Katmandu-völgyi Pharpingban – következetesen azt állította, hogy a pénz szociális célokat szolgált, az állítás jogi és pénzügyi transzparenciája sosem nyert hivatalos bizonyítást.
A kinevezés időzítése és kontextusa ismét rávilágít a nepáli politikai elit és a vallási szereplők közötti vitatott viszonyrendszerre. A közelmúltban a szerzetesnő újabb, 1,5 millió rúpiás összeggel támogatta a miniszterelnöki katasztrófavédelmi alapot a Bhote Kosi-i áradások károsultjainak megsegítésére. A kritikusok szerint az állami alelnöki kinevezés egy olyan káros tendenciát erősít meg az országban, amelyben a súlyos pénzügyi szabálytalanságokat állami és miniszterelnöki alapokba juttatott adományokkal lehet elsimítani, amit az államhatalom magas rangú pozíciókkal hálál meg, nyíltan megcsúfolva ezzel a jogállamiság és az etikus kormányzás elveit.
Forrás: Ratopati – Ani Choing’s appointment comes under fire as old money laundering controversy flares up