Dél-Koreában, a Dél-Kjongszang tartománybeli Hapcshonban található történelmi Heinsza kolostor monumentális fafaragó projektet indított el. Közel nyolcszáz évvel az eredeti mű megalkotása után a helyi buddhista közösség arra vállalkozott, hogy a hagyományos technikákat felelevenítve újra kifaragja a Tripitaka Koreana 81 258 fatábláját. A cél nem csupán a felbecsülhetetlen értékű kulturális örökség megőrzése és tisztelete, hanem egy globális békeüzenet megfogalmazása is a mai kor társadalmi és környezeti kihívásaival szemben.
A projekt helyszíne, a Heinsza kolostor a koreai buddhizmus egyik legfontosabb szellemi központja. Itt őrzik az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Tripitaka Koreana eredeti, 13. századi fatábláit, valamint a tárolásukra szolgáló, szintén világörökségi védettséget élvező Csanggjong Phandzson épületegyüttest. A kivételes kulturális és vallási jelentőségű kánon a Buddha tanításainak egyik legteljesebb és legpontosabb fennmaradt kelet-ázsiai gyűjteménye, amelynek puszta fizikai létrejötte is a kitartás és a hit szimbóluma.
A kezdeményezők az eredeti mű megalkotóinak szellemiségét kívánják megidézni a munkálatokkal. Ahogyan nyolc évszázaddal ezelőtt az ősök a szövegek fáradságos fába vésésével kerestek menedéket és békét a mongol invázió és a háborús fenyegetettség idején, a jelenkori projekt is a globális békét tűzte ki célul. „Ma az emberiség egyre növekvő fenyegetésekkel néz szembe, a természeti katasztrófáktól kezdve a háborúkig. Ahogyan őseink a Buddha tanításainak minden egyes karakterét kifaragva sikeresen túljutottak a nehézségeken, reméljük, hogy ez a vállalkozás is arra inspirálja majd az embereket, hogy a békét vizualizálják az emberiség számára” – hangzott el a nyitóünnepségen.
A hatalmas, precíziós feladat elvégzéséhez megfelelő, elhivatott szakemberekre van szükség. Ennek érdekében a Heinsza kolostor fafaragó iskolájába 2024 óta mintegy hatszázhetven diák iratkozott be, és eddig öt csoport kezdte meg a kettőtől öt évig tartó képzést. A kolostor távlati célja, hogy a program végén háromszázan szerezzenek végzettséget, akik közül várhatóan száz magasan képzett mesterember lesz képes a tényleges, rendkívüli összpontosítást igénylő faragási munkálatok elvégzésére. Az egyik mester rámutatott az ősök tudásának mélységére: „Őseink olyan technikákat sajátítottak el, amelyeket még a modern tudomány és technológia sem tud teljesen megmagyarázni. Talán sosem szárnyaljuk túl az eredeti fatáblákat, de hiszem, hogy közel kerülhetünk hozzájuk. Ha ugyanazzal a szívből jövő odaadással végezzük a faragást, mint a múltban, ismét nagyszerű dolgot vihetünk véghez.”
A képzés nyitott a legkülönfélébb hátterű résztvevők számára; a programban már négy külföldi buddhista szerzetes is tanulja a betűmetszés művészetét. A világi gyakorlók számára is mély spirituális utat jelent a csatlakozás. Egy általános iskolai igazgató elmondása szerint azért vesz részt a projektben, hogy új értelmet találjon élete következő szakaszában, egyúttal reméli, hogy a felnövekvő generációk is továbbviszik a Tripitaka Koreana faragóinak kitartó szellemiségét.
A mesterséges intelligencia által generált azonnali információk korában a szervezők becslései szerint az összes fatábla kifaragása és a teljes másolat elkészítése ötven-száz évet is igénybe vehet. Ez a hatalmas időtávlat tudatosan hívja fel a figyelmet az emberi türelem, az elmélyültség és az elkötelezett munka múlhatatlan értékére. A Heinsza kolostor bízik abban, hogy az újrafaragás folyamata révén a projekt egy évtizedeken átívelő, tartós kulturális cserévé és spirituális utazássá válik, amely világszerte egyesíti az embereket a jelenkor kihívásaival szembeni közös gyakorlásban.