Folytatódhat a globális buddhista népesség csökkenése 2070-ig

Csökkenő pályán van a világ buddhista népessége, és a jelenlegi demográfiai folyamatok folytatódása esetén ez a tendencia a következő évtizedekben is fennmarad – derül ki a Pew Research Center 2026. november 18-án közzétett tanulmányából. A kutatóintézet A világvallások jövője: Népességnövekedési előrejelzések, 2020–2070 (The Future of World Religions: Population Growth Projections, 2020–2070) című átfogó elemzésének részeként megjelent jelentés rámutat, hogy 2010 és 2020 között már nagyjából 19 millióval apadt a buddhisták száma világszerte. Az előrejelzések szerint 2020 és 2070 között további 74 millió fős visszaesés várható, így a 2020-ban regisztrált 324 millióról 250 millióra csökkenhet a valláshoz tartozók létszáma. Ennek következtében a buddhisták aránya a Föld teljes népességén belül a 2020-as 4,1 százalékról 2,5 százalékra mérséklődik, ugyanakkor a buddhizmus ezzel együtt is a világ ötödik legnagyobb vallási csoportja marad a tanulmányban vizsgált hét kategória közül.

A népességfogyás túlnyomó része az ázsiai és csendes-óceáni térségre összpontosul, ahol 2020-ban a világ buddhistáinak 98 százaléka élt. A régióban 2070-ig 76 millióval csökkenhet a buddhisták száma, arányuk pedig a térség össznépességén belül 7 százalékról 5 százalékra eshet vissza. A jelenség hátterében három tényező együttes hatása áll: a buddhista közösségek idősebb korösszetétele, az alacsony termékenységi ráta, valamint a vallás elhagyása. Más nagy földrajzi régiókban a buddhista népesség várhatóan alig változik, esetleg enyhén növekszik – ez magyarázza, hogy a globális csökkenés valamivel kisebb mértékű a térségben várható visszaesésnél –, ám ez a növekedés nem képes ellensúlyozni az ázsiai és csendes-óceáni régió veszteségeit. A demográfiai átrendeződés több ország vallási összetételét is alapvetően átalakíthatja: az előrejelzés szerint 2070-re a buddhisták elveszítik többségi státuszukat Mongóliában és Laoszban.

A globális visszaesés fő motorja három kelet-ázsiai ország: Japán, Kína és Dél-Korea. Ezekben az államokban az össznépesség is zsugorodik, a buddhista közösségek létszáma azonban ennél jóval gyorsabb ütemben apad, és 2070-re mindhárom országban több mint a felére csökkenhet. A Pew Research Center adatai alapján Japánban a 32 százalékos általános népességfogyással szemben 60 százalékkal eshet vissza a buddhisták száma, Dél-Koreában a 30 százalékos össznépesség-csökkenés mellett 58 százalékos, míg Kínában szintén 30 százalékos népességcsökkenés mellett 52 százalékos visszaesés várható a buddhisták körében. Hasonló, bár mérsékeltebb minta figyelhető meg a világ legnagyobb buddhista népességével rendelkező Thaiföldön is, ahol 14 millióval kevesebb buddhistát valószínűsítenek 2070-re: a 18 százalékos általános népességcsökkenéshez 21 százalékos visszaesés társulhat a buddhisták létszámában.

Ázsia más országaiban azonban árnyaltabb kép rajzolódik ki, és a buddhista népesség változása nem mindenhol követi az össznépesség alakulását. Malajziában például a teljes lakosság 16 százalékos bővülése mellett a buddhisták száma 41 százalékkal zsugorodhat, míg Vietnámban 6 százalékos népességnövekedés mellett 27 százalékos csökkenést vetítenek előre. Mianmarban ezzel szemben közel stagnáló folyamat várható: az össznépesség 3 százalékos csökkenése mellett a buddhisták létszáma mindössze 1 százalékkal mérséklődhet. Dél- és Délkelet-Ázsia egyes államaiban ugyanakkor növekedést jelez a modell: Indiában 4 százalékkal (21 százalékos össznépesség-növekedés mellett), Srí Lankán 6 százalékkal (8 százalékos össznépesség-növekedés mellett), Kambodzsában pedig – az országos népességnövekedéssel pontosan megegyező ütemben – 42 százalékkal gyarapodhat a buddhisták száma 2070-ig.

A kutatóintézet modellje hét nagy vallási csoport 2020 és 2070 közötti várható alakulását vizsgálja azzal a feltételezéssel élve, hogy a közelmúltban megfigyelt demográfiai trendek változatlanul folytatódnak. A számítások figyelembe veszik az egyes vallási csoportok közötti eltéréseket a korösszetétel, a termékenységi ráták, a vallásváltás és a migráció terén – az utóbbi két tényező esetében a legutóbbi években mért szintek fennmaradásával kalkulálva –, valamint beépítik a halandósági adatokat is, amelyeket egy adott országon belül egységesen alkalmaznak valamennyi vallási csoportra.

A jelentés ugyanakkor egy fontos módszertani korlátra is felhívja a figyelmet a buddhista identitás mérhetőségével kapcsolatban. A 2020-as kiinduló becslések elsősorban népszámlálásokon és felméréseken alapulnak, amelyek jellemzően a „Mi az Ön vallása, ha van ilyen?” kérdéssel mérik a vallási hovatartozást. Számos kelet-ázsiai társadalomban azonban a „vallás” szó helyi megfelelői gyakran szervezett, hierarchikus intézményrendszerekre – például a kereszténységre – utalnak. Emiatt sok olyan ember, aki a kérdőíveken nem sorolja magát a buddhisták közé, a mindennapokban valójában buddhista meggyőződéseket vall vagy buddhista gyakorlatokat végez. Kínában, Japánban, Dél-Koreában és Vietnámban a buddhizmus szorosan összefonódott a helyi népi vallási hagyományokkal, így a különböző tradíciók közötti határvonalak mind a gyakorlók, mind a valláskutatók számára elmosódottak. A statisztikai adatok értelmezésekor ezért érdemes figyelembe venni, hogy a formális felekezeti kötődés csökkenése nem feltétlenül jelenti a buddhista szellemiség és gyakorlatok azonos mértékű visszaszorulását.

Forrás: Pew Research Center – The Future of the Global Buddhist Population

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top