India Bihár államának főminisztere hivatalos lépéseket szorgalmaz annak érdekében, hogy az Egyesült Királyságból hazaszállítsák a kora középkori indiai buddhista művészet egyik legkiemelkedőbb alkotását, a szultángandzsi Buddha-szobrot (Sultanganj Buddha). A jelenleg a birminghami múzeumban őrzött, felbecsülhetetlen értékű rézszobor visszakövetelése nemcsak művészettörténeti, hanem mélyen szakrális és kulturális jelentőséggel is bír a buddhizmus szülőföldje számára.
Egy kora középkori mestermű
Samrat Choudhary, Bihár állam főminisztere augusztus 11-én hivatalos levélben fordult Gajendra Singh Shekhawat indiai kulturális és turisztikai miniszterhez, amelyben a szobor hazahozatalára irányuló diplomáciai és adminisztratív eljárások megindítását kérte. A főminiszter levelében hangsúlyozta, hogy az alkotás India korai középkori buddhista örökségének egyik legfigyelemreméltóbb, épségben fennmaradt példája.
A Gupta–Pála átmeneti időszakból (i. sz. 500–700) származó műalkotás lenyűgöző fizikai paraméterekkel rendelkezik. Ahogy Choudhary a levelében fogalmazott:
A Sziddhártha Gótamát álló helyzetben, hagyományos buddhista kéztartásokkal (mudrákkal) ábrázoló szobor mintegy 2,3 méter magas, több mint 1 méter széles, és súlya meghaladja az 500 kilogrammot. Ez a legnagyobb, lényegében hiánytalanul fennmaradt réz Buddha-ábrázolás, amelyet a kora középkori Indiából ismerünk, és az indiai fémöntés legkiválóbb vívmányai közé tartozik.
A felfedezéstől a birminghami múzeumig
A monumentális műalkotás sorsa a 19. század közepén vett drámai fordulatot. A szobrot 1861–62 során, a Kelet-indiai Vasúttársaság építkezéseihez kapcsolódó ásatások alkalmával fedezte fel E. B. Harris rezidens mérnök a Bhágalpur körzetben fekvő Szultángandzs állomásának közelében. A páratlan leletet Harris nem sokkal később Angliába szállíttatta. A szobor végül a Birmingham Museum and Art Gallery (Birminghami Múzeum és Művészeti Galéria) alapító tárgyává vált, és azóta is a gyűjtemény egyik legkiemelkedőbb, központi darabjaként tartják számon.
Kulturális igazságosság és szakrális örökség
A bihári vezetés érvelése szerint a kulturálisan jelentős örökségek visszaszolgáltatása napjainkban a kulturális igazságosság, a nemzetközi együttműködés és a múlttal való felelős gazdálkodás kulcsfontosságú globális eszközévé vált. A szobor hazatelepítése nem csupán egy pótolhatatlan műtárgy visszaszerzését jelentené, hanem helyreállítaná a remekmű kapcsolatát eredeti régészeti és szakrális környezetével.
Rajesh Shukla, a patnai Kereskedelmi Főiskola történelem tanszékének professzora és vezetője rámutatott arra, hogy a szultángandzsi Buddha visszakövetelése jóval túlmutat a művészi értékeken, hiszen Bihár állam a buddhizmus történetének abszolút központja. A történelem viharai és a régiót érő külső támadások ellenére számos értékes kulturális lelet maradt fenn az i. e. 3–4. századi Maurja Birodalom, valamint az i. sz. 8–12. századi Pála-dinasztia idejéből.
A professzor rávilágított a földrajzi és vallási kontextusra is: a vallásalapító Sziddhártha Gótama a bihári Bodhgajában érte el a megvilágosodást, így az állam a világ buddhistái számára az egyik legszentebb zarándokhely. Emellett Bihár adott otthont a korai buddhista tudás olyan ősi és hatalmas központjainak is, mint a Nálándá és a Vikramasíla egyetemek, miközben Rádzsgír és Vaisálí (Vészálí) városai kiemelt szerepet játszanak a Buddha életét és tanításait megörökítő beszámolókban. Szultángandzs maga is a Gangesz mentén fekszik, szerves részeként ennek a korai buddhista szakrális tájnak.
Shukla professzor összegzése szerint: „Ennek fényében a szultángandzsi Buddhára nem csupán egy műtárgyként, hanem Bihár szakrális és kulturális örökségének egy darabjaként kell tekintenünk. Visszatérése egyet jelentene azzal, hogy egy jelentős buddhista műalkotás újraegyesül azzal a régióval, amely a legszorosabban kötődik a hit eredetéhez.”
Bár a hivatalos diplomáciai gépezet beindítására a kérés már elhangzott, a helyi sajtó beszámolói szerint Pranav Kumar, Bihár állam művészeti és kulturális minisztériumának titkára egyelőre nem reagált a megkeresésekre az ügy jelenlegi állásával kapcsolatban.
Forrás: Hindustan Times – Bihar CM seeks return of Sultanganj Buddha statue from UK