Az Éhes Szellemek Fesztiválja: hagyományok, tévhitek és a tiszteletadás hónapja

A holdnaptár hetedik hónapja a kelet-ázsiai kultúrkörben egyet jelent az Éhes Szellemek Fesztiváljával. Idén ez a különleges időszak augusztus 13-án veszi kezdetét és szeptember 10-ig tart, míg a fesztivál csúcspontja, a tulajdonképpeni Szellemek Napja augusztus 27-re esik. Bár a populáris kultúra gyakran a félelem és a babonák időszakaként tekint erre a hónapra, a taoista és buddhista gyökerek sokkal mélyebb, az együttérzésre és a szülők tiszteletére épülő jelentésrétegeket rejtenek.

Megnyílnak a pokol kapui? A taoista eredet és a tévhitek

A széles körben elterjedt folklór szerint a hetedik holdhónap során megnyílnak a pokol kapui, lehetővé téve a szellemek számára, hogy visszatérjenek az élők világába élelmet keresni. Ennek a hiedelemnek a nyomán a hívők ételfelajánlásokat, füstölőket, gyertyákat, valamint papírból készült pénzt és vagyontárgyakat (például papírházakat, autókat, ruhákat) égetnek el, hogy lecsillapítsák az ősöket és a kóborló, gazdátlan szellemeket.

Lee Chee Tong felszentelt taoista pap egy interjúban rávilágított, hogy a „pokol kapuinak megnyílása” valójában egy történelmi félreértelmezésből fakad. A taoista hagyományban a hetedik hónap 15. napja a Föld Hivatalnokának (Di Guan Da Di) születésnapja, aki képes megbocsátani a bűnöket. A papok ilyenkor rituálékat (az úgynevezett po di yu vagy „pokoltörő” szertartásokat) végeznek, hogy bizonyos szellemeket megidézzenek a túlvilágról, és segítsenek rajtuk, illetve az élőkön a bűnbánat gyakorlásában.

Mivel régebben Szingapúrban és Malajziában kevés volt a kellően képzett pap, ezek a megváltó szertartások egy egész hónapra elhúzódtak. A köztudatban ez úgy rögzült, hogy a pokol kapui egy teljes hónapig nyitva állnak. Az utcai felajánlások hagyománya eközben az őszi betakarítások idejére nyúlik vissza: a gazdák a legszebb termést először saját őseiknek ajánlották fel tiszteletük jeléül, majd puszta együttérzésből a leszármazottak nélküli, magányos szellemeknek is hagytak élelmet az utak mentén.

A buddhista megközelítés: az Ullambana és a karma átalakítása

Buddhista szemszögből a fesztivál (amelyet a mahájána hagyományban gyakran Ullambana vagy O-bon néven említenek) gyökerei az Ullambana-szútráig nyúlnak vissza. A történet szerint a Buddha egyik legkiválóbb tanítványa, Moggallána (Maudgaljájana) tisztánlátásával észrevette, hogy elhunyt édesanyja az éhes szellemek (préták) birodalmában szenved, és képtelen magához venni az ételt, mert az lángokká változik a szájában. A Buddha azt tanácsolta neki, hogy az esős évszaki elvonulásukat befejező szerzetesi közösségnek (a Szanghának) tegyen bőséges felajánlásokat. Az ebből fakadó, majd felajánlott érdem (karma) elegendő volt ahhoz, hogy édesanyját kiszabadítsa a szenvedésteli létállapotból.

A buddhizmus tehát ezt az időszakot – a rettegés helyett – a szülők tisztelete (a gyermeki kegyelet), az erények gyakorlása és a minden érző lény iránti egyetemes együttérzés hónapjának tekinti. A Tzu Chi szingapúri buddhista alapítvány modern iránymutatása szerint a bőséges papírégetés helyett ma már a környezettudatosságra, a szénlábnyom csökkentésére és a tényleges jótékonykodásra érdemes helyezni a hangsúlyt.

Tévhitek és elkerülendő tabuk

Az idősebb generációk számos tabut tartanak életben ebben a hónapban, amelyeket a fiatalabbak sokszor a családi béke és az ősök tisztelete érdekében akkor is betartanak, ha babonának tartják őket. A leggyakoribb tiltások:

• Úszás: a hiedelem szerint a „vízi szellemek” ilyenkor gyanútlan áldozatokra vadásznak, hogy elragadják őket, és a helyükbe léphessenek.
• Házasságkötés: a zajos ünnepségek hívatlan szellemi vendégeket vonzhatnak, ami a hiedelem szerint későbbi családi problémákhoz vezethet.
• Költözés: az új otthonba való beköltözés alkalmat adhat a kóborló entitásoknak, hogy ők is „beköltözzenek” a családdal.
• Fekete és piros ruhák: úgy tartják, ezek az erőteljes színek különösen vonzzák a szellemek figyelmét.
• Késői kimenő: az éjszakai mászkálás megnöveli annak az esélyét, hogy az ember szó szerint „összefusson” a túlvilági látogatókkal.

Gyakorlati etikett az ünnep idejére

Bár úgy tűnhet, a hónap tele van tiltásokkal, a pozitív cselekedeteknek éppúgy megvan a helye. Azok számára, akik aktívan gyakorolják az étel- és papírfelajánlásokat, a legfontosabb a józan ész és a mások iránti figyelem:

1. Biztonságos égetés: a papírokat és vagyontárgyakat kizárólag stabil talajon álló, kifejezetten erre a célra szánt tárolókban szabad elégetni, gyúlékony anyagoktól és lakóépületektől biztonságos távolságban.
2. Környezeti felelősség: kiemelt fontosságú a hátrahagyott ételek és szemét eltakarítása a rituálék után, hogy megelőzzék a kártevők (például patkányok) elszaporodását és a köztisztasági problémákat.
3. Együttérzés a szomszédokkal: különös tekintettel kell lenni az alsóbb szinteken élőkre és a légúti panaszokkal küzdőkre, akiket a felelőtlen füstölés és papírégetés fizikailag is megviselhet. Az igazi erény a mások szenvedésének enyhítése, nem pedig a növelése.

Forrás: AsiaOne – Hungry Ghost Festival begins on Aug 13: Essential dos and don’ts