Pusztító erejű villámárvizek és földcsuszamlások sújtották a nepáli–tibeti határvidéket, amelyek a legfrissebb adatok szerint már több mint négyszáz halálos áldozatot követeltek. A tragédia nyomán a buddhista közösségek világszerte imákat mondanak az áldozatokért, miközben a mentési munkálatokat geopolitikai feszültségek és a hivatalos információk hiánya is nehezíti.
A Központi Tibeti Adminisztráció (CTA) hivatalos imaközösséget és megemlékezést szervezett, hogy szolidaritásukat fejezzék ki az érintettekkel. Őszentsége a dalai láma hivatalos üzenetben fejezte ki mély részvétét Nepálnak és mindazoknak a családoknak, akiket a természeti csapás súlyosan érintett. A tibeti vezetők a szertartások során az elhunytak kedvező újraszületéséért, valamint a sérültek és az eltűntek testi-lelki épségéért imádkoztak.
Ellentmondásos jelentések és átláthatatlanság
A katasztrófa pontos kiindulópontja és a károk mértéke körül komoly ellentmondások alakultak ki az indiai és a kínai híradások között. Míg a kínai kormányzat hivatalos kommunikációja szerint: a villámárvizeket okozó lavina és az extrém időjárási jelenség teljes egészében nepáli területen alakult ki, az indiai jelentések egészen mást állítanak. Utóbbiak arról számolnak be: a természeti csapás valójában húsz kilométerrel a határon túl, Tibet belsejében kezdődött, és az áradat onnan zúdult le a Kjirong (Kyirong) főkapun keresztül Nepál felé.
A riportban megszólaló tibeti képviselők hangsúlyozták: a kínai hatóságok részéről továbbra is hiányzik a transzparencia a természeti katasztrófák kapcsán. Peking hivatalosan mindössze három halálos áldozatot ismert el a tibeti oldalon, miközben több mint ötszáz ember hollétéről továbbra sincs érdemi információ, mivel a hatóságok elmondása szerint a mentőcsapatok nem tudták megközelíteni a leginkább érintett zónákat.
Súlyos veszteségek a nepáli oldalon
A határ nepáli oldalán fekvő Raszúvagadhi (Rasuwa Gadhi) térségében öt kisebb tibeti menekülttelepülés található. Bár a magasabban fekvő táborok sértetlenek maradtak, a völgyben fekvő közösségek drámai veszteségeket szenvedtek el. Az egyik, tizenegy családból álló tibeti települést a beszámolók szerint: a víz szinte teljesen elsodorta. A híradás időpontjában mindössze két idős lakos túléléséről tudtak, de jelenleg az ő pontos tartózkodási helyük is ismeretlen.
Egy szomszédos településen további két család érintett: egy fő életét vesztette, három személyt pedig eltűntként tartanak nyilván. Némi reményre ad okot, hogy a közeli Timure régióban az események reggelén hat embert sikeresen kimentettek a hatóságok, bár az ő személyazonosságukat egyelőre nem sikerült megerősíteni.
Adománygyűjtés és szolidaritás
A Központi Tibeti Adminisztráció a vallási és spirituális támogatáson túl gyakorlati lépéseket is tett. A híradás alapján a szervezet azonnali segítséget és delegációt küldött a raszúvai régióba, emellett egy átfogó közösségi adománygyűjtést (crowdfunding) is indítottak. Az akció elsődleges célja a mindenüket elvesztett családok anyagi támogatása, valamint a nepáli kormánnyal és lakossággal vállalt mély szolidaritás kifejezése ezekben a rendkívül nehéz időkben.
A videóhoz magyar felirat állítható be.