A tiszteletreméltó Pomnyun Szunim zen mester és társadalmi aktivista által alapított nemzetközi buddhista közösség, a Jungto Society intenzív, kilencnapos tanulmányutat szervezett Dél-Koreában az Elkötelezett Buddhisták Nemzetközi Hálózata (INEB) vezetői és aktivistái számára. A 2026. június 13. és 21. között zajló programon nyolc ázsiai országból – Bhutánból, Kambodzsából, Indonéziából, Japánból, Mianmarból, Srí Lankáról, Thaiföldről és Vietnámból – összesen hét világi és kilenc szerzetes aktivista vett részt a szellemi barátság (kaljána-mitratá) jegyében. A találkozó célja a Buddha tanításainak elmélyítése, valamint az elkötelezett buddhizmus gyakorlati megnyilvánulásainak tanulmányozása volt a Jungto Society működésén keresztül.
Mi a valódi Buddhadharma?
A program kezdetén Pomnyun Szunim provokatív, gondolatébresztő beszéddel köszöntötte a delegációt, rávilágítva a különböző buddhista tradíciók kulturális és külsőséges különbségeire. Rámutatott, hogy a különböző köntösök, Buddha-szobrok, szentírások vagy a Buddha születésnapjának eltérő dátumai csupán a hagyományok sokszínűségét tükrözik, amelyeket kölcsönösen el kell fogadni. Ugyanakkor éles határvonalat húzott a kulturális rituálék és a valódi Buddhadharma közé:
„Ha az, amit ma Buddhadharmaként megtanulunk, csupán tradicionális vallás, filozófia és kultúra, amelyet tévesen Buddhadharmának tartunk, akkor mi is valójában a Buddhadharma? Úgy gondolom, újra meg kell vizsgálnunk, mire ébredt rá maga a Buddha, és mit kívánt átadni:
A Buddhadharma az, ami megszabadít minket a szenvedéstől. Az, ami elvezet minket a nirvánába.”
A mester bírálta, hogy a mai szerzetesek többsége úgy él, mint a múltbeli bráhmanák: rituálékat végeznek haláleseteknél, áldást osztanak születésnél vagy épületek átadásakor. Bár elismerte, hogy ezek a szertartások a kultúra és a szokások részeként szükségesek, hangsúlyozta, hogy ha a szerzetesi élet kizárólag ezek köré szerveződik, az messze esik a Buddha eredeti tanításaitól, és a szerzeteseket joggal nevezhetnénk „új bráhmanáknak”.
A Jungto Society négy pillére és a teljes önfenntartás
A Jungto Society egy tisztán önkéntes alapon működő közösség, amely a buddhista világnézetet – különösen a függő keletkezés elvét – társadalmi elkötelezettségen és fenntartható, egyszerű életmódon keresztül ülteti át a gyakorlatba. Pomnyun Szunim kifejtette, hogy szervezetük a társadalmi elkötelezettség négy fő területére összpontosít, amelyek mindegyikét egy-egy specifikus alszervezet képviseli:
- Globális környezetvédelmi kérdések kezelése: Ezt a tevékenységet az EcoBuddha szervezet irányítja.
- Humanitárius segítségnyújtás: A túlélésükben veszélyeztetett emberek támogatását a JTS végzi.
- A béke törekvése: A háborúktól és konfliktusoktól mentes világért, kiemelten a Koreai-félsziget békéjéért a The Peace Foundation dolgozik.
- Emberi jogok és menekültügy: A nemi, kisebbségi vagy fogyatékossággal élőket érintő diszkrimináció felszámolását, valamint a menekültek támogatását a Good Friends szervezet végzi.
A mester kiemelte, hogy a Jungto Society a kezdetektől fogva teljesen önellátó: nem fogadnak el állami támogatásokat, nagyvállalati finanszírozást vagy külföldi forrásokat. Tevékenységük kiterjed a Koreai-félszigeten túl Bhutánra, Indiára, a Fülöp-szigetekre, Pakisztánra és Szíriára is.
Intenzív program és gyakorlati tapasztalatok
A tanulmányút során a résztvevők – akiket Pomnyun Szunim mellett a Jungto tanítói, önkéntesei és a veterán thaiföldi aktivista, Anchalee Kurutach kísértek – sűrű programot teljesítettek. Látogatást tettek a szervezet szöuli központjában (Jungto Center), valamint vidéki elvonulóközpontokban és kolostorokban. A terepmunka során olyan témákat jártak körül, mint a koreai buddhista történelem, a szerzetesek és világiak kortárs oktatása, a női szerzetesszentelés, az ökológiai gazdálkodás, a szegénység felszámolása és a környezetvédelem.
A résztvevők mély benyomásokkal gazdagodtak. Az egyik delegált kiemelte a Jungto Society ételpazarlás-mentes kultúráját és a mindennemű diszkrimináción felülemelkedő segítségnyújtást, amit saját hazájában is el kíván ültetni szerény, alázatos oktatási csoportok formájában. Egy másik szerzetes résztvevő megfogadta, hogy nem vár a tökéletes megvilágosodásra, hanem azonnal, kis lépésekkel kezdi el a gyakorlati munkát a rászoruló gyermekek és idősek körében, és bevezeti a Jungto szellemiségét a saját bhikkhuní (női szerzetesi) kolostorában.
Záró tanítás a Középútról és a tudományról
A tanulmányút végén Pomnyun Szunim összefoglalta a dharmikus tanítások lényegét, kiemelve, hogy a Buddha által hirdetett függő keletkezés törvénye teljes mértékben összhangban van a modern természettudományokkal, a társadalomtudományokkal és az idegtudománnyal, amelyek szintén elismerik az anyag, az élet és a tudat összekapcsoltságát.
A Középút kapcsán hangsúlyozta, hogy bár elméletben egyszerű megérteni – egyenesen haladni anélkül, hogy bármelyik oldalra kibillennénk –, a gyakorlatban megvalósítani rendkívül nehéz. Maga a Buddha is számtalan próbálkozáson és tévedésen, köztük a szélsőséges aszkézis gyakorlásán keresztül fedezte fel ezt az ösvényt. A mester zárásként hozzátette: a bölcsesség lényege, hogy a helyzetet tisztán, a maga valójában lássuk – a Buddhadharma szempontjából ugyanis ez nem más, mint az „itt és most” állapotában való éberség.
(A Jungto Society szellemi vezetője, Pomnyun Szunim elismert társadalmi tevékenységéért 2020 októberében megkapta a rangos japán Niwano Béke-díjat, amellyel a nemzetközi humanitárius munkáját, környezetvédelmi aktivizmusát és a vallásközi párbeszéd előmozdításáért tett erőfeszítéseit ismerték el.)