A dél-koreai Puszanban megrendezett 48. ülésén az UNESCO Világörökségi Bizottsága hivatalos döntést hozott arról, hogy felveszi a védett helyszínek listájára az észak-indiai Uttar Prades államban található Szárnáth ősi buddhista központját. A bejelentés történelmi jelentőségű mérföldkő, amellyel a helyszín a nemzetközi kulturális örökségvédelem legmagasabb szintű elismerésében részesült.
A döntés háttere és az indiai vezetés reakciója
Szárnáth felvételével India immár 45. világörökségi helyszínét ünnepelheti. A döntésről az UNESCO az X platformon is hírt adott, hivatalosan is üdvözölve az „Ősi buddhista helyszín, Szárnáth” csatlakozását. A siker mögött hosszú előkészítő munka állt: Gajendra Singh Shekhawat indiai kulturális és turisztikai miniszter a parlament alsóházában (Lok Sabha) adott írásbeli válaszában megerősítette, hogy a helyszín átfogó nevezési dokumentációját még 2025 augusztusában nyújtották be az UNESCO Világörökség Központjának a 2025–2026-os elbírálási ciklusra.
Narendra Modi indiai miniszterelnök méltatta a Világörökségi Bizottság határozatát. A miniszterelnök hangsúlyozta a terület elválaszthatatlan, mély spirituális kapcsolatát a történelmi Buddhával, kiemelve, hogy a Megvilágosodott „bölcsességről, együttérzésről és harmóniáról szóló időtlen üzenete a mai napig inspirálja a világot.”
Szárnáth vallástörténeti jelentősége
A Váránaszitól mindössze 8–10 kilométerre északra fekvő Szárnáth a globális buddhista közösség négy legfontosabb szent helyének egyike. A hagyomány szerint ez az a Szarvas-park, ahol a megvilágosodott Sákjamuni Buddha i. e. 445-ben megtartotta legelső beszédét öt korábbi aszkétatársának. Ezzel az aktussal – ahogy a szövegek fogalmaznak – „megforgatta a Tan kerekét”, és útjára indította a Dharma tanítását. Szintén ezen a helyszínen alakult meg a Szangha, vagyis az első buddhista szerzetesi közösség.
Az ókori Indiában a település az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb vallási és tudományos központnak számított. Szárnáth hatalmas kiterjedésű kolostor- és templomegyüttesét olyan jelentős kínai zarándokok is bejárták, mint Fa-hszien és Hszüan-cang, akiket az intézményekben őrzött szellemi hagyaték és tudásanyag vonzott. Maga a Buddha is több alkalommal visszatért ide élete során.
Felbecsülhetetlen régészeti és építészeti örökség
Szárnáth romkertje ma is hűen őrzi az egykori virágzó buddhista kultúra emlékeit. A terület legfőbb látványosságai és szakrális pontjai az alábbiak:
- A Dhamekh-sztúpa: ez a hatalmas, 5. századi építmény a hagyomány szerint pontosan azt a helyet jelöli, ahol a Buddha az első tanítóbeszédét megtartotta.
- A Dharmarádzsika-sztúpa: a Dhamekh-sztúpától nyugatra található romokat még a Maurja-dinasztia kiemelkedő uralkodója, a buddhizmust felkaroló Asóka király építtette az i. e. 3. században, azzal a céllal, hogy a Buddha földi maradványait (ereklyéit) elhelyezze benne.
- Az Asóka-oszlop: az uralkodó által állíttatott híres oszlop, amelynek oroszlános oszlopfője olyannyira emblematikus, hogy ma a modern Indiai Köztársaság hivatalos állami jelképeként szolgál.
- A szent bódhifa: a területen található egy 1931-ben elültetett szent fa, amely a zarándokok fontos meditációs helyszíne.
- A Régészeti Múzeum: a romkert mellett működő intézmény páratlan gazdagságú, kiváló állapotban megmaradt buddhista művészeti és szobrászati anyagot mutat be a látogatóknak.
Források:

