Az Európai Buddhista Unió (EBU) közzétette hivatalos angol nyelvű kiadványának, az EBU Magazine 15., 2026 őszi lapszámát. A „Gyakorlás viharos időkben” (Practicing in Turbulent Times) címet viselő szám borítója egy kifejező metaforával él: világunkat egy törékeny, repedezett mozaikként ábrázolja, amelyen azonban áttör a reményt adó napfény. A kiadvány a kontinens buddhista közösségeinek mélyreható reflexióit gyűjti össze, fókuszba állítva a vallásszabadság, a fegyveres konfliktusok, a digitális etika és az interkulturális párbeszéd égető kérdéseit.
A magazin gerincét az EBU 2026. május 9-én, Brüsszelben tartott éves közgyűlésének (AGM) eseményei és felszólalásai adják, ahol a fő téma a buddhisták európai vallási jogainak tiszteletben tartása volt. Ahogy Ron Eichhorn szerkesztő a vezércikkben rávilágít, a vallásszabadság absztrakt jogi fogalma a közgyűlésen valós emberi sorsokká és életrajzokká formálódott át. Marco Ventura professzor vitaindító előadásában hangsúlyozta, hogy a valódi vallásszabadságnak joginak, befogadónak, sokszínűnek, európainak és egyben buddhistának is kell lennie. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 17. cikkelyének jelentőségét Nicola Censini emelte ki, rámutatva az uniós intézmények és a vallási, illetve nem hitvallási szervezetek közötti nyílt, transzparens párbeszéd fontosságára.
A legmegrázóbb beszámolók a háborús övezetekből érkeztek. Az ukrajnai „Buddha Földje” (The Land of the Buddha) közösség képviseletében Alexandra és Denys osztották meg tapasztalataikat a mariupoli és bucsai megszállásról. Beszámolójuk szerint a folyamatos bombázások, a fagypont alatti hőmérséklet és a pusztítás közepette a klasszikus meditáció szinte lehetetlenné vált; a gyakorlás a puszta tudatosság fenntartására, valamint az együttérzés és a bölcsesség mantráinak (például Amitábha és Ksitigarbha mantráinak) csendes recitálására redukálódott. Ezenfelül a spirituális vezetők és gyakorlók védelmének hiányára is felhívták a figyelmet a jogtalan kényszersorozások kapcsán, valamint megemlékeztek a lebombázott kolostorokról és az elvesztett tanítókról.
Hasonlóan nehéz belső megpróbáltatásokról számolt be Tamar Zekbach, az izraeli Tovana (Israel Insight Society) képviselője. Bár Izraelben a buddhizmus gyakorlása jogilag nem ütközik akadályba, a jelenlegi nacionalista és militarista társadalmi légkörben a Dharma értékei – különösen az egyetemes együttérzés és a „másik” ember elfogadása – gyakran gyengeségnek vagy akár árulásnak minősülnek. Ez a polarizált környezet és a kumulatív trauma súlyos erkölcsi és lelki terhet ró a világi gyakorlókra, akiknek a mindennapokban kell megőrizniük a tudat tisztaságát.
A kiadvány külön kitér a magyarországi helyzetre is, amelyet Karsai Gábor, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola rektora elemzett. Írásában a 2011-es egyházügyi törvény nyomán kialakult strukturális egyenlőtlenségeket vizsgálja. Bár a buddhizmus társadalmi megítélése Magyarországon kifejezetten pozitív és a vallásgyakorlás szabad, a közösségek jogi státusza eltérő: míg egyesek elismert egyházként, mások csupán vallási egyesületként működhetnek. Ez a megosztottság jelentősen befolyásolja a finanszírozáshoz és az intézményfejlesztéshez való hozzáférést. A rektor ugyanakkor A Tan Kapuja Buddhista Főiskola harmincéves, sikeres működését a vallási jogok érvényesülésének kiemelkedő példájaként említi, amely stabil teret ad a jövő generációinak oktatására és a hagyományok ápolására.
A magazin hangsúlyos fókuszt helyez az interkulturális kapcsolatokra is, kiemelve az EBU és az Európai Muszlim Vezetők Tanácsa (EULEMA) májusi történelmi találkozóját. Imam Yahya Pallavicini, az EULEMA elnöke szerint a buddhisták és muszlimok közötti strukturált európai párbeszéd új fejezetet nyitott, rámutatva arra, hogy e két közösség gyakran küzd hasonló kisebbségi kihívásokkal, és közösen léphetnek fel a békés együttélés érdekében. A társadalmi kérdések mellett a modern technológia veszélyei is terítékre kerülnek: Stefano Davide Bettera, az EBU elnöke esszéjében a mesterséges intelligencia (AI) és a digitális környezet szabályozásának etikai kérdéseit feszegeti. Bettera írásában arra figyelmeztet, hogy bár a gépi rendszerekre számos feladat delegálható, az etikai döntéshozatal és a felelősség nem bízható algoritmusokra; a technológiai fejlődés során mindvégig az emberi tudat, a kritikus gondolkodás és a személyes méltóság elsődlegességét kell megőrizni.
A lap zárásként a jövőbe tekint: az EBU következő, tisztújítással egybekötött éves közgyűlésének 2027. április 30. és május 2. között a frankfurti Tibethaus Deutschland ad majd otthont. A rendezvény központi témája a „Sok út, egy Szangha” (Many Paths, One Sangha) lesz, amelynek keretében egy nyilvános konferenciát is rendeznek arról, miként őrizhető meg emberi mivoltunk a mesterséges intelligencia korában. A magazin 15. száma teljes terjedelmében és ingyenesen olvasható, illetve PDF formátumban letölthető az EBU hivatalos weboldaláról.
Források: