A kabuli óváros déli peremén magasodó Bala Hisszár (amelynek jelentése dari nyelven „Magas Erőd”) évszázadokon át tartó inváziókat, felkeléseket és háborúkat élt túl, amelyek súlyosan megviselték és romba döntötték a falait. Jelenleg az Aga Khan Trust for Culture (AKTC) többéves, aprólékos projekt keretében dolgozik az erődítmény megmentésén, azzal a céllal, hogy a területből egy nyilvános régészeti parkot hozzanak létre, amelyet parkosított kertek, éttermek és egy múzeum egészít majd ki. Bár a műemlék évtizedekig az enyészeté volt és komoly háborús pusztításokat szenvedett el, a falakon belül most egyre-másra kerülnek elő Afganisztán viharos, több mint kétezer éves történelmének felbecsülhetetlen értékű régészeti kincsei.
A feltárások hihetetlen gazdagságú leletanyagot hoztak a felszínre: az ősi emberi megtelepedés nyomaitól kezdve egy korai buddhista kolostor maradványain át egészen egy mogul palota fényűző fürdőjéig mindent megtaláltak. Babak Rafiei-Alavi régész elmondása szerint maguk sem gondolták volna, hogy ilyen óriási mennyiségű emlékre bukkannak; a szakember úgy fogalmazott, a felfedezés olyan, mintha egy óceánból felbukkanó tengeralattjárót találtak volna. A helyszínen öt különálló árokban zajlik a munka, amelyek közül az egyik már tizenegy méter mélyen jár. Ezekből ókori érmék, buddhista szobortöredékek, mázas iszlám kerámiák, olajlámpások, megszámlálhatatlan cseréptöredék, valamint egykori paloták, kolostorok és lakóházak nyomai kerültek elő. A hegytetőn feltárt mogul palota esetében falfestményeket, egy trónszerű építményt és egy sziklába vájt, csillag alakú medencét is sikerült azonosítani.
Az erőd történelmi és vallási jelentőségét a földrajzi elhelyezkedése adja. A Kuh-e-Ser Darvaza hegylánc egyik kiugró szikláján elterülve uralta a tájat, és ellenőrizte a Kabulba vezető útvonalakat. Az évszázadok során nemcsak katonai támaszpontként, palotakomplexumként és közigazgatási központként funkcionált, de fontos vallási központként is szolgált azon a kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalon, amely az indiai szubkontinenst kötötte össze Közép-Ázsiával. Mustafa Nouri, az AKTC projektmenedzsere hangsúlyozta, hogy a térség emberi és kulturális településeinek „gyöngysorában” helyet foglaló Bala Hisszár az afgán történelem minden egyes korszakát hűen tükrözi.
Az egykori buddhista kolostorok és királyi paloták mellett a történelem mély sebeket is ejtett a védműveken. A legsúlyosabb csapás 1879-ben érte az épületegyüttest, amikor a brit csapatok Sir Louis Cavagnari brit követ és kísérete meggyilkolását megbosszulva a komplexum jelentős részét lerombolták. A modern háborúk szintén nyomot hagytak. Az erőd leomlott falai között ma is rozsdásodó szovjet tankok és a 2021-es amerikai csapatkivonás után hátrahagyott nagy kaliberű fegyverek hevernek, míg 2008-ban az amerikai erők a területek egy részét elegyengették, ezzel számos értékes régészeti réteget véglegesen megsemmisítve.
A megmentési és helyreállítási munkálatokat az AKTC 2017-ben kezdte el megtervezni, az érdemi munka pedig a rádiófrekvenciás talajradarok és 3D-s lézerszkennerek bevetésével egy évvel később indult. Bár a feltárásban kezdetben a Francia Régészeti Delegáció is részt vett, a 2021-es tálib hatalomátvétel után megszakították a munkát és elhagyták az országot. Az AKTC azonban folytatta a missziót, és 2022 óta a legkiterjedtebb feltárásokat és restaurációkat végzik. A leomlott falakat helyi kőzetből építik újra, szigorúan ügyelve arra a nemzetközi műemlékvédelmi előírásra, hogy az új szakaszok vizuálisan jól elkülöníthetők (kissé beljebb vagy kijjebb ugrók) legyenek az eredeti falazattól. A külső tornyok egyikét, amely már a szétesés szélén állt, jelenleg fém megerősítések tartják egyben.
Rendkívül érdekes az afgán hatóságok jelenlegi hozzáállása a projekthez. Míg a tálibok korábbi, 1996 és 2001 közötti uralma idején ikonoklasztikus pusztítást végeztek – felrobbantották a bámijáni hegyoldalba vájt, 6. századi óriás Buddha-szobrokat, és szétzúzták a kabuli Nemzeti Múzeum iszlámellenesnek ítélt ősi, sokszor buddhista műkincseit –, a jelenlegi kormányzat radikálisan más álláspontot képvisel. Khubaib Ghufran, a Tájékoztatási és Kulturális Minisztérium szóvivője kijelentette, hogy felismerik az ókori helyszínek megőrzésének fontosságát. Kiemelte, hogy a letűnt civilizációk maradványaira a bölcsesség és a tanulságok értékes forrásaiként tekintenek, ezért a kormány prioritásként kezeli a veszélyeztetett műemlékek, köztük a Bala Hisszár megmentését, biztosítva a kulturális örökség továbbadását a jövő nemzedékek számára.