A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási körülmények egyre súlyosabb kihívások elé állítják a dél-ázsiai szigetországot. A példátlan aszály, a kiszáradó víztározók és a megélhetésüket vesztő gazdák drámai helyzetére reagálva a Srí Lanka-i vezetés egy ősi hagyományhoz nyúlt: a Srí Lanka-i Légierő (SLAF) közreműködésével buddhista szerzetesek a levegőből áldották meg a kiszáradt földeket, esőt kérve a szenvedő régiókra.
Spirituális beavatkozás a fellegekben
A fegyveres erők hivatalos tájékoztatása szerint a légierő egy Y-12-es típusú repülőgép fedélzetén három buddhista szerzetest vitt a leginkább sújtott területek fölé egy szombat esti repülés során. A magaslaton a szerzetesek hagyományos recitációkkal imádkoztak a csapadékért, miközben a katonaság tagjai szenteltvizet permeteztek a kiszáradt vidékre.
Az AFP hírügynükség közösségi oldalán közzétett nyilatkozatában Srí Lanka-i Légierő a rendhagyó akciót a következő szavakkal indokolta: „Miközben a nemzet a száraz időjárás okozta nehézségekkel küzd, a repülőgép az együttérzés szimbolikus cselekedeteként emelkedik az egekbe.”
Srí Lankán egyébként nem ez az első eset, hogy az állami szervek vallási rituálékhoz folyamodnak egy-egy krízishelyzetben. Az ország nemzeti áramszolgáltatója korábban is tartott már buddhista szertartásokat, amikor a vízerőművek tározóinak szintje veszélyesen alacsonyra süllyedt.
Veszélyben az energiaellátás
Az ország északi, keleti és déli régióit sújtó jelenlegi aszály az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabbika. A csapadékhiány bizonyos mezőgazdasági körzetekben eléri a sokéves átlag 85–100 százalékát. A folyók, a kutak és az öntözést biztosító víztározók sorra száradnak ki; egyes tározók vízszintje a normál kapacitás alig 10 százalékára apadt, és a vízerőműveket tápláló medencék is csupán félig vannak, ami az energiaellátást is fenyegeti.
A vízhiány kritikus méreteket öltött: a kormánynak tízezrek számára kell lajtoskocsikkal ivóvizet biztosítania, ám a távolabbi, elzárt közösségekben előfordul, hogy a lakosok akár huszonhárom napot is kénytelenek várni az utánpótlásra. A mezőgazdasági veszteségek felbecsülhetetlenek, a termés elpusztul, és az állatállomány is küzd az életben maradásért. A helyzet drámaiságát jól jelzi, hogy az ország legnagyobb vadvédelmi területén, a Yala Nemzeti Parkban a hat szektorból kettőt már le kellett zárni a látogatók elől az aszályos körülmények miatt.
A klímaváltozás kegyetlen kettőssége: aszály után pusztító áradások
A krízis közvetlen kiváltó oka az El Niño klímajelenség, amely globálisan átrendezi a szél- és csapadékviszonyokat. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) figyelmeztetése szerint a mostani az elmúlt évtizedek legerősebb El Niño-ja lehet. A tágabb klímaváltozási kép azonban még ennél is összetettebb: az egyre melegebb Indiai-óceán (amely a kutatók becslései szerint 1 Celsius-fokkal melegebb a globális felmelegedés nélküli állapotnál) további hőt és nedvességet biztosít a szélsőséges viharok számára.
Srí Lanka helyzetének igazi tragédiája a szélsőségek váltakozásában rejlik. A meteorológiai hatóságok előrejelzése rámutat, hogy a mostani pusztító aszályt szeptember végétől decemberig várhatóan heves, özönvízszerű esőzések váltják fel, majd a jövő év elején újabb hosszú, száraz időszak következhet be.
Az ország tehát az időjárási spektrum mindkét végletével kénytelen szembenézni viszonylag rövid időn belül. Erre intő példa, hogy alig egy hónapja, augusztusban a heves esőzések áradásokat és sárlavinákat okoztak a sziget középső hegyvidékén, amelyek hét ember életét követelték, és közel 3500 lakost kényszerítettek otthonuk elhagyására.
A szigetország lakói számára így az égre irányuló spirituális fohászok és a kényszerű víztakarékossági intézkedések párhuzamosan jelentik a túlélés eszközeit egy olyan korszakban, ahol a klíma kiszámíthatatlansága mindennapos fenyegetéssé vált.