A japán fővárosban, a Tokiói Nemzeti Múzeum Heiszeikan szárnyában nagyszabású időszaki kiállítás nyílt „Kúkai és a singon buddhizmus kincsei” címmel, amely egészen 2026. szeptember 6-ig várja az érdeklődőket. A kivételes tárlat tiszteletreméltó Kúkai (774–835), a japán ezoterikus singon irányzat alapítója születésének 1250. évfordulója előtt tiszteleg. Bár a nyugati időszámítás szerint a kerek évforduló 2024-re esik, a hagyományos japán buddhista (úgynevezett bennfoglaló) korszámítás alapján a hivatalos jubileumi ünnepségeket már 2023-ban megtartották, a mostani kiállítás pedig ennek az eseménysorozatnak a nagyszabású betetőzése. A rendezvény fontosságát jól mutatja egy különleges látogatás is: augusztus 18-án, kedden Naruhito japán császár és Maszako császárné is személyesen tekintette meg a kiállított műtárgyakat.
Tiszteletreméltó Kúkai öröksége
Tiszteletreméltó Kúkai a japán történelem és a távol-keleti buddhizmus egyik legmeghatározóbb alakja. Kínában, a Tang-dinasztia idején tanulmányozta az ezoterikus buddhista tanításokat mestere, tiszteletreméltó Huj-kuo (746–805) iránymutatása alatt. Japánba visszatérve a megszerzett tudást rendszerezve megalapította a singon iskolát. Ez az intézményrendszer az eltelt több mint ezerkétszáz év alatt folyamatosan őrizte és adta tovább az általa lefektetett tanokat. Mára a singon irányzat több mint ötven különböző iskolára és ágazatra bomlott, ám szellemi gyökereik közösek. A mostani kiállítás ezen a széles földrajzi és történelmi spektrumon kíséri végig a látogatókat, bemutatva a hit terjedését és a tanítások napjainkig tartó fennmaradását.
A kiállítás felépítése és ritka kincsei
A tárlat tematikusan négy fő fejezetre oszlik, amelyek átfogó képet adnak a singon ezoterikus hagyományairól és művészetéről.
- Az első rész magához tiszteletreméltó Kúkaihoz köthető szent ereklyéket, valamint az ezoterikus buddhista ikonográfia és művészet remekeit vonultatja fel.
- A második fejezet az úgynevezett „utolsó hét nap rituáléjának” titokzatos világába enged bepillantást.
- A harmadik szakasz a különböző singon iskolák legismertebb és legféltettebb kincseit mutatja be.
- A negyedik rész pedig az iskolák szobrait, köztük a nagyközönség elől hagyományosan elzárt, úgynevezett „titkos” (hibucu) szobrokat tárja a látogatók elé.
A kiállított tárgyak hivatalos listája szerint a tárlat a japán buddhista művészet lenyűgöző keresztmetszetét adja. A látogatók számos nemzeti kincset és fontos kulturális értéket csodálhatnak meg, amelyek olyan híres kolostorokból érkeztek, mint a Tódzsi, a Kongóbudzsi, a Daigodzsi vagy a Ninnadzsi. Kiemelkedőek a Két Birodalom Mandalái, a Tódzsi templomból származó Tizenkét Déva ábrázolásai, valamint a Kamakura-korszak híres szobrászmestere, Kaikei munkái. Utóbbihoz olyan részletgazdag remekművek tartoznak, mint Sukongósin, Dzsinzsa Daisó vagy Fudó (Acala) bölcsességkirály faszobrai. A kiállítás különleges relikviái között szerepel tiszteletreméltó Kúkai saját kezűleg írt végrendelete, amelyet a Takahata Fudószon Kongódzsi templom őriz.
Az átfogó tárlat tehát nem pusztán egy történelmi bemutató, hanem egy spirituális utazás, amely méltó emléket állít tiszteletreméltó Kúkai munkásságának és a japán ezoterikus buddhizmus gazdag örökségének.
Források: