A 14. dalai láma elmenekül Tibetből, khampa harcosok kíséretében. Fotó: ismeretlen szerző, 1959. Forrás: dalailama.com.
Őszentsége a 14. dalai láma 1959-es menekülését megörökítő fotók a huszadik század legdrámaibb történelmi és vallási fordulópontjainak egyikét rögzítik. A legismertebb felvételen a fiatal, mindössze huszonhárom éves Tendzin Gyaco látható, amint a Himalája kietlen hágóin kel át lóháton, fegyveres khampa harcosok és szűk kíséretének gyűrűjében. Ez a kép mentes minden teátrális beállítástól vagy megrendezett póztól; nyers, dokumentarista őszinteséggel ábrázolja azt a pillanatot, amikor Tibet spirituális és világi vezetője egy csapásra politikai menekültté vált. A kép ereje a kontrasztban rejlik: a Potala palota elzárt, szakrális pompáját a túlélésért folytatott, fizikai végletekig feszített küzdelem váltotta fel.
A menekülést kikényszerítő történelmi helyzet gyökerei 1950-ig nyúlnak vissza, amikor a Kínai Népköztársaság csapatai bevonultak Tibetbe. Az 1951-ben kikényszerített tizenhét pontos egyezmény névlegesen autonómiát ígért, de a kommunista vezetés a keleti tartományokban hamar megkezdte a kollektivizálást és a kolostorok felszámolását. Az onnan Lhászába áramló menekültek és a fegyveres ellenállók megjelenése az évtized végére pattanásig feszítette a helyzetet. A közvetlen krízis 1959 márciusában robbant ki, amikor a kínai katonai parancsnokság egy színházi előadásra hívta a dalai lámát, azzal a szokatlan és gyanús feltétellel, hogy fegyveres testőrsége nem kísérheti el a támaszpontra. A tibeti lakosság körében elterjedt a hír, hogy vezetőjüket el akarják rabolni, így hatalmas, élőláncot alkotó tömeg vette körbe a Norbulingka nyári palotát. Amikor a kínai tüzérség lövedékei a palota közelében csapódtak be, világossá vált, hogy a maradás a fogságot vagy a biztos halált jelenti.
Március 17-én éjjel a fiatal vezető és szűkebb kísérete a sötétség leple alatt, álruhában osont ki a palotából. A dalai láma egy egyszerű tibeti katona egyenruháját viselte, puskával a vállán, hogy beleolvadjon az éjszakába. A tizennégy napig tartó, rendkívül veszélyes út során átkeltek a Brahmaputra folyón, majd a kegyetlen himalájai időjárással, hóviharokkal és a dalai lámát gyötrő súlyos vérhassal küzdve haladtak az indiai határ felé. A helyzetük rendkívül kiélezett volt, hiszen a kínai légierő gépei rendszeresen kutattak utánuk a levegőben.
Ennek az útnak a vizuális dokumentációja egyedülálló a fotótörténetben, ugyanis a karavánnal egyetlen nyugati újságíró vagy hivatásos riporter sem tartott. A menekülésről készült legautentikusabb felvételeket maguk a kísérők, illetve a CIA által kiképzett tibeti ellenállók (a Csusi Gangdruk harcosai) készítették, akik egy felhúzós fényképezőgéppel és rádióadókkal felszerelkezve biztosították az útvonalat. A képek ezáltal nem csupán illusztrációk lettek, hanem egy geopolitikai jelentőségű, titkos mentőakció belső, operatív bizonyítékai is, amelyeket később a nemzetközi sajtó is felkapott, amikor a delegáció átlépte a határt.
Öszentsége a dalai láma (középen), Tendzin Csögyal, Őszentsége öccse (Őszentsége bal oldalán), Phala Tubten Wöden (Lord Chamberlain, Őszentsége jobb oldalán) harcosok kíséretében az Indiába való menekülés egyik pihenőjének alkalmával, 1959 mrciusában. Forrás: tibetmuseum.org
A sikeres menekülés és az indiai menedékjog megadása alapjaiban rajzolta át a buddhizmus globális térképét. A dalai láma 1959 áprilisában érkezett meg Indiába, majd Dzsaváharlál Nehru engedélyével Dharamszalában állította fel az emigráns tibeti kormányt. Ez az esemény a tibeti kultúra diaszpórába kényszerülésének és későbbi világszintű elterjedésének drámai kezdőpontja volt. A hegyek mögé zárt, elszigetelt vallás kénytelen volt megnyílni a világ felé a saját fizikai és szellemi túlélése érdekében. Az azóta eltelt évtizedekben Őszentsége a 14. dalai láma globális szellemi tekintéllyé, a békés ellenállás szimbólumává és Nobel-békedíjas személyiséggé vált, miközben az 1959-es archív felvételek ma is annak a megrázó történelmi paradigmaváltásnak a mementói maradnak.
További fotók:
- https://tibetmuseum.org/online-exhibition/journey-in-exile/journey-in-exile-1950s/
- https://tibetmuseum.org/exhibitions/travelling-exhibition/from-home-to-exile-remembering-march-17-1959/
A cikksorozat előző része:
A buddhizmus ikonikus fotói #4 – Dr. B. R. Ámbédkar történelmi áttérése (1956)