A négy hónappal ezelőtt indított cikksorozatban a buddhizmus utolsó másfél évszázadának legmeghatározóbb pillanatait idéztük fel 15 ikonikus fotó segítségével. A válogatás túlmutat a puszta vallástörténeten: olyan vizuális dokumentumokat mutattunk be, amelyek radikálisan megváltoztatták a világról alkotott képünket, legyen szó politikai ellenállásról, tudományos áttörésekről vagy drámai régészeti felfedezésekről.
A sorozat során végigkövettük, hogyan vált ez az ősi bölcselet a modern társadalmi változások aktív formálójává – a romos templomoktól az EEG-vizsgálatok laboratóriumain át a a vallásokon átívelő együttműködésekig. E vizuális időutazáson minden fénykép egy-egy sorsfordító fejezet a buddhizmus és a modern világ találkozásának történetében.
#15 – A Bámiján-völgy buddháinak megsemmisítése (2001)
A Bámiján-völgy (Afganisztán) Buddha-szobrainak felrobbantása a nem iszlám bálványok elpusztításáról szóló rendelet alapján, 2001. március. Fotó: CNN
2001. februárjában Omar molla rendeletet adott ki Afganisztán összes nem iszlám bálványának elpusztításáról, aminek következtében lerombolták a homokkő sziklákba vájt két óriási, 55 és 38 méter magas 5-6. századi Buddha-szobrot, amelyek a Selyemút kulturális aranykoráról tanúskodtak.
#14 – A Száncsi Nagy Sztúpa (1861)
A Száncsi Nagy Sztúpa északi kapuja 1861-ben. Fotó: James Waterhouse (forrás: Wikipédia)
Az 1860-as évek elején a Száncsi Nagy Sztúpa helyszíne egy drámai, pusztuló állapotot tükrözött, amely egyszerre volt a természet térhódításának és az emberi kapzsiságnak az eredménye. A területet a britek hivatalosan 1818-ban „fedezték fel újra”, de a korai, amatőr kincsvadászok és katonatisztek szakszerűtlen ásatásai hatalmas károkat okoztak. A helyreállítási munkálatok csak a XX. század elején kezdődtek el Sir John Marshall irányítása alatt.
#13 – A buddhista terror arca (2013)
Ashin Wirathu a Time magazin címlapján – A buddhista terror arca (2013). Fotó: Adam Dean (Forrás: Time)
A 2010-es évek elején Mianmar (Burma) egy törékeny politikai átmenetet élt meg, amiben felszínre törtek az addig elfojtott etnikai és vallási feszültségek is, különösen a többségi buddhisták és a kisebbségben lévő muszlimok – köztük a hontalan rohingyák – között. Ebben a robbanásveszélyes közegben emelkedett fel Ashin Wirathu, a mandalayi Masoeyein kolostor szerzetese, aki a szélsőségesen nacionalista 969-es mozgalom szellemi vezérévé vált.
#12 – A Mahábódhi templom a restauráció előtt (1880-as évek)
A Mahábódhi templom a restauráció előtt. Fotó: Joseph David Beglar, 1880-as évek. Forrás: a British Library katalógusa.
A Mahábódhi templomról készült 1880-as évekbeli felvétel nemcsak egy épületet, hanem egy vallástörténeti mélypontot is megörökített. A 19. század második felében az észak-indiai Bodh-Gaja – a hely, ahol Gautama Sziddhártha a fügefa alatt elérte a megvilágosodást – a feledés és az enyészet szimbóluma volt.
#11 – Ácsán Cshá nyugati tanítványok körében (1980)
Ácsán Cshá nyugati tanítványok körében a Vat Pá Pong kolostorban. Fotó: Vat Pá Pong Szangha, 1980. Forrás: bp2.blogger.com
A felvétel a Thaiföldi Erdei Hagyomány fejlődésének egy rendkívül érett, kiteljesedett korszakát rögzíti. A nyolcvanas évek hajnalára a nyugati érdeklődők jelenléte stabil intézményi formát öltött. A képen látható tengerentúli szerzetesek jelenléte Ácsán Cshá központi kolostorában, a Vat Pá Pongban már nem puszta érdekesség volt, hanem annak a történelmi ténynek a lenyomata, hogy a nyugati elme képes tartósan és mélyen integrálódni egy szigorú, ősi szabályrendszerbe.
#10 – A Lumbini Asóka-oszlop felfedezése (1896)
A Lumbiniben felfedezett Asóka-oszlop és a rajta található felirat azonosítása. Fotó: Dr. Alois Anton Führer és csapata, 1896. Forrás: British Library. Lumbini pillar excavation, 1896.
A tizenkilencedik század végére a brit és európai tudósok lázasan kutatták a történelmi Buddha életének valós helyszíneit. Az 1896-os felvétel a Lumbini sűrű dzsungeléből kiszabadított Asóka-oszlopot ábrázolja, melyen az i. e. 3. századból származó felbecsülhetetlen jelentőségű szöveg: „Itt született a Buddha, a Sákják bölcse”.
#9 – „A világ legboldogabb embere” (2002)
A tapasztalt meditáló, Yongey Mingyur rinpócse fejére 256 vékony elektródát helyeztek el, hogy meditáció közben mérjék az agyhullámait. Fotó: Brian Ulrich, 2002. Forrás: Lion’s Roar
A helyszín a University of Wisconsin-Madison Waisman Laboratóriuma volt, amelyet a neurobiológia úttörője, Richard Davidson professzor vezetett. A felvételen a mélyvörös, évezredes hagyományokat tükröző tibeti szerzetesi köntös és a koponyát beborító, 256 elektródából álló futurisztikus Geodesic szenzorháló drámai kettőssége egyetlen képkockába sűrítette a keleti, első személyű belső tapasztalás és a nyugati, harmadik személyű objektív méréstechnika fizikai fúzióját.
#8 – A chicagói Vallások Világparlamentjének hivatalos csoportképe (1893)
A chicagói Vallások Világparlamentjének (World’s Parliament of Religions) hivatalos csoportképe. Fotó: ismeretlen szerző, 1893. Forrás: ismeretlen. Elérhető: wikimedia.org
Az 1893-as chicagói Vallások Világparlamentjét tekintik a formális, globális vallásközi dialógus megszületésének, melynek során megcáfolták azokat a nyugati sztereotípiákat, amelyek az ázsiai vallásokat primitív vagy bálványimádó kultuszokként kezelték, és helyettük komplex, filozófiailag mély, az emberi tudatot racionálisan vizsgáló rendszereket tártak a nyugati elit elé.
#7 – Thomas Merton és Őszentsége, a 14. dalai láma találkozása (1968)
Thomas Merton amerikai trappista szerzetes és Őszentsége, a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco dharamszalai találkozása. Fotó: ismeretlen szerző, 1968. Forrás: merton.org
A fénykép a nyugati és keleti szerzetesi hagyományok érdemi, intézményi határokon átívelő találkozását rögzíti. A katolikus egyház éppen csak lezárta a II. Vatikáni Zsinatot, amelynek Nostra Aetate kezdetű nyilatkozata (1965) történelmi nyitást hirdetett a nem keresztény vallások felé. Merton ezen folyamat radikális, úttörő teológusa volt. Az akkori viszonyok szerint a világhírű bestseller-szerző Merton volt az ünnepelt, globálisan ismert figura, míg a dalai láma a nyugati világ számára még egy viszonylag ismeretlen, elszigetelt ázsiai vezetőnek számított.
#6 – Történelmi szerzetesnői felavatás (1998)
Az 1998. február 14–23. között az indiai Bodh Gayában megrendezett nemzetközi teljes szerzetesi felszentelési programot Hsing Yun mester és a tajvani Fo Guang Shan-templom szervezte. A rendezvényre 146 résztvevő érkezett (köztük 132 nő). A fotón a leendő bhikkuník tiszteletüket fejezik ki tanítóiknak. Bal oldalon Tiszteletreméltó Thubten Chodron áll, előtte Tiszteletreméltó Karma Lekshe Tsomo. Fotó: ismeretlen szerző, 1998. Forrás: thubtenchodron.org
1996-ban az indiai Szárnáthban a Buddhista Nők Nemzetközi Szövetségének évtizedes intellektuális és diplomáciai munkája által tizenegy Srí Lanka-i szerzetesnő kapott teljes beavatást. A dogmatikai áthidalást az tette lehetővé, hogy a rituáléhoz szükséges női jelenlétet a koreai mahájána hagyományvonal szerzetesnői biztosították. Ezzel a ceremóniával több mint ezer év után hivatalosan is újjáéledt a théraváda szerzetesnői rend. Míg az 1996-os szárnáthi beavatás a jogi és dogmatikai mérföldkövet jelentette, az 1998-as Bodh Gaja-i ceremónia hozta el a mozgalom globális kiterjesztését, mely eseményen már több mint 130 nő kapott teljes jogú szerzetesi státuszt.
#5 – Nagai Kendzsi halála, Sáfrányos forradalom (2007)
Nagai Kedzsi halálos lövést kap egy mianmari katonától a Sáfrányos forradalom során. Fotó: Adrees Latif, 2007. Forrás: Reuters. Elérhető: BBC.
A tüntetéssorozat a mianmari junta által bevezetett drasztikus üzemanyagár-emelés miatt robbant ki, de akkor vált rendszerszintű fenyegetéssé, amikor a buddhista szerzetesi közösség a lakosság élére állt. A katonai vezetés a mozgalom letörése érdekében fegyveres erőszakot alkalmazott a békésen vonuló szerzetesek ellen. A konfliktuszónákra specializálódott tudósító, Nagai Kendzsi azért tartózkodott az utcákon, hogy az állami terrort dokumentálja.
#4 – Dr. B. R. Ámbédkar történelmi áttérése (1956)
Dr. B. R. Ámbédkar és felesége 1956. október 14-én menedéket vesz Mahászthavir Csandramaní, India legidősebb szerzetesének jelenlétében, valamint Wali Szinha és Rewaramdzsi Kawade társaságában. Fotó: ismeretlen szerző, 1956. Forrás: forwardpress.
Dr. B. R. Ámbédkar és felesége, Dr. Szavita Ámbédkar áttérése a buddhizmusra az indiai társadalmi struktúra és a kasztrendszer elleni küzdelem egyik legfontosabb pillanata. A saját beavatása után Ámbédkar megfordult, és a jelenlévő, mintegy 380 000 főnyi dalit tömeghez szólva maga végezte el a követői felavatását. A mozgalom lendülete megállíthatatlan volt: mindössze két nappal később Csandrapur városában újabb tömeges áttérésre került sor, ahol további több mint 300 000 ember vette fel a buddhizmust.
#3 – A dalai láma menekülése (1959)
A 14. dalai láma elmenekül Tibetből, khampa harcosok kíséretében. Fotó: ismeretlen szerző, 1959. Forrás: dalailama.com.
1950-ben a Kínai Népköztársaság csapatai bevonultak Tibetbe. Az 1951-ben kikényszerített tizenhét pontos egyezmény névlegesen autonómiát ígért, de a kommunista vezetés hamar megkezdte a kollektivizálást és a kolostorok felszámolását. A közvetlen krízis 1959 márciusában robbant ki, s ekkor Őszentsége számára világossá vált, hogy a maradás a fogságot vagy a biztos halált jelenti.
#2 – Martin Luther King és Thich Nhat Hanh találkozása (1966)
Martin Luther King, Jr. amerikai baptista lelkész, polgárjogi harcos és politikai aktivista, valamint Thích Nhất Hạnh vietnámi buddhista szerzetes és békeaktivista közös sajtótájékoztatót tart Chicagóban, 1966. május 31-én. Fotó: ismeretlen szerző, 1966. Forrás: thichnhathanhfoundation.org
A találkozó történelmi hátterét a fokozódó vietnámi háború és az amerikai polgárjogi mozgalom adta. Thich Nhat Hanh a vietnámi buddhista béke-delegáció tagjaként utazott az Egyesült Államokba, hogy felhívja a figyelmet a hazájában pusztító háború emberi áldozataira, és bemutassa az „elkötelezett buddhizmus” eszméjét. A találkozó katalizátorként hatott Martin Luther King Jr. politikai és morális irányvonalára.
#1 – Thích Quảng Đức önégetése (1963)
Thích Quảng Đức buddhista szerzetes Saigonban felgyújtja magát tiltakozásul a dél-vietnámi kormány által a buddhisták ellen folytatott üldözés ellen. Ez a fénykép elnyerte az 1963-as Év Sajtófotója díjat. John F. Kennedy így fogalmazott: „A történelem során egyetlen hírfotó sem váltott ki világszerte akkora érzelmi hullámot, mint ez.” Fotó: Malcolm Browne, 1963. Forrás: Esquire
Dél-Vietnámot irányító Ngô Đình Diệm elnök, aki a katolikus elithez tartozott, betiltotta a buddhista zászlók használatát Vészák – a Buddha születésnapjának, megvilágosodásának és eltávozásának ünnepe – idején, majd a békésen tiltakozó tömegbe lövetett, kilenc ember életét kioltva. Ez robbantotta ki a „buddhista válságot”, amelynek során Thích Quảng Đức úgy döntött: saját életének feláldozásával hívja fel a világ figyelmét a rezsim kegyetlen elnyomására. A fotó által kiváltott nemzetközi felháborodás azonnali politikai következményekkel járt, amely a rezsim bukásához vezetett.